{{ selectedCategoryName }} {{ selectedMenuName }}
Vissza a lap tetejére

Kr. e. V–IV. évezred Az újkőkorban több település is létezik a mai Kaposvár területén. A vonaldíszes kerámia kultúrájának leleteit először az Ólaki-dűlőben találják meg.
Kr. e. 3. sz. Kelta települések találhatók a későbbi város területén.
Kr. e. 12–9. Tiberius meghódítja Rómának a Dunántúlt. Az Augustus császár által megszervezett Illyricum provinciának a mai Kaposvár vidéke is része.
5. sz. Attila hunjai, majd germán törzsek foglalják el a vidéket.
7–8. sz. A mai város és környéke az avarok által sűrűn lakott terület.
10. sz. Magyar nemzetségfői földvár épül a zselici erdőben, a ropolyi dombon.
10. sz. második fele Fajsz somogyi szállásterületét Tar Zerind (Szerénd), majd annak fia, Koppány birtokolja.
1009. augusztus 23. Szent István király Győrben kiadja a pécsi püspökség alapítólevelét. A püspökség határainak leírásánál szerepel először a Copus (Kapos) folyónév. (A folyó neve a déli határrendszer, a déli gyepű átjárójára – kapujára – utal.)
11. sz. első fele Valószínűleg egy Rupel nevű német lovag kap birtokot Szent István királytól a Zselicben; a később Ropolynak nevezett földvár is a tulajdonába kerülhet.
1061 Atha (Ottó) somogyi ispán bencés monostort alapít Zselicszentjakabon.
1067 körül A zselicszentjakabi monostor felszentelésén a dalmáciai hadjáratból hazatérő Salamon király és Géza herceg is részt vesz.
12. sz. első fele A Monoszló nembeliek királyi és királynéi birtokadományt kapnak a Kapos mentén, amely a város mai területét is felöleli.
1192 III. Béla király oklevélben erősíti meg a Monoszló nembeli Makariás ispán kaposi uradalmának határait.
1270 A Monoszlaiak három részre osztják fel a ropolyi váruradalmat. A mai Kaposvár belvárosi területeit Monoszlai Péter, Makariás öccsének dédunokája örökli.
1313 körül Meghal Monoszlai Egyed tárnokmester, aki végrendeletében leányági rokonainak juttatja a ropolyi uradalmat. A birtok felét, a Kapos mente mocsaras vidékét egyik leányának férje, Felsőlendvai Miklós kapja.
14. sz. első fele A Felsőlendvaiak új, korszerűbb várat emelnek a Kapos folyó mocsarai között.
1357 A Felsőlendvaiak kihalása után a kaposi uradalom fele Vásári Miklós esztergomi érsek öccséé, Tamásé lesz. Vásári Tamás és fiai ezt követően Ropolyról nevezik magukat.
1359 Először jelenik meg az oklevelekben Újvár neve, amelyet a Rupuli család birtokol.
1372. október 10. Opuliai László nádor elnökletével nádori gyűlést tartanak Kaposban.
1400 körül Gótikus stílusban átalakítják az eredetileg román stílusú zselicszentjakabi templomot.
1403. november 18. Zsigmond király adománylevele a már Rupulújvárnak nevezett Kapos menti új várat tartozékaival együtt fele-fele arányban Tamási János erdélyi vajdának és Szerdahelyi Ders Márton alnádornak juttatja. A Zsigmond-ellenes pártharcokba belekeveredett, így hűtlenségbe esett és birtokaiktól most megfosztott korábbi tulajdonosait – Vásári Tamás fiait, Istvánt és Jánost – az oklevél Rupulújváriaknak mondja.
1444 körül Tamási Henrik halála után Újlaki Miklós erdélyi vajda és macsói bán a király nevében megszállja az újvári várat.
1495 eleje A Drágffy Bertalan erdélyi vajda vezette királyi sereg ostrommal elfoglalja Kaposújvárt. (A vár hamarosan ismét a kegyelemben részesült Újlaki Lőrinc egyik birtokközpontja lesz.)
1504. január 21. Újlaki Lőrinc herceg Kaposújvár várát hosszú pereskedés után teljes egészében átengedi Szerdahelyi Dersfi Miklósnak, aki a vár fele részét addig is birtokolta.
1543 után A végvárrá vált Kaposújvárt korszerűbb palánkvárrá alakítják át.
1555. szeptember A török csapatok többnapi heves ostrom után beveszik a Marcinkó parancsnok és emberei által védett kaposi várat. A török az ekkor már várként használt zselicszentjakabi monostort is elfoglalja.
1599. november vége Az Adolf von Schwarzenberg herceg győri végvidéki és Nádasdy Ferenc dunántúli kerületi főkapitány vezette keresztény csapatok sikertelenül próbálják visszafoglalni a kaposi várat.
1611 Esterházy Miklós feleségül veszi Dersfi Orsolyát, Dersfi Ferenc főpohárnok és Lanzséri Császár Orsolya leányát. (Valószínűleg így jut a Dersfiek kaposvári birtokaihoz.)
1686. november 12. Badeni Lajos őrgróf hadai felszabadítják Kapos várát.
1690 A veszprémi káptalan beiktatja Kaposvár birtokába az Esterházyakat.
1695. március 2. Herceg Esterházy Pál nádor végrendeletében mint fiának hagyandó hitbizományi birtokot szerepelteti kaposvári javait. Ezt tekintik a Kaposvárt is magában foglaló Esterházy-hitbizomány alapítási dátumának.
1698. szeptember 7. A győri szabóktól szabályokat kap a kaposvári szabócéh.
1702. tavasz Kapos várát felrobbantják, illetve megkezdik módszeres elbontását. I. Lipót rendeletére megszűnik a vár hadijellege; utolsó parancsnoka Csányi Bernát. A romokból az Esterházy-uradalom tiszttartói utóbb magtárat építtetnek.
1702 Esterházy Pál herceg úrbéri szerződést köt Kaposvár megmaradt lakosságával. (Az urbárium nem tekinti őket örökös jobbágyoknak, de jelentős jobbágyi szolgáltatásokat ír elő.) A lebontott vár faanyagának felhasználásával, eredetileg a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelve megépül a város első, fatalpas római katolikus sövénytemploma.
1703. április 27. Herceg Esterházy Pál nádor kérelmére I. Lipót vásártartási jogot adományoz Kaposvárnak.
1704. április eleje A császári csapatok – a császári szolgálatban álló rác katonák – felgyújtják a kurucok által kiürített Kaposvárt és a város környéki falvakat.
1708 A Bottyán János kuruc generális seregének visszavonulásakor kirobbant utcai harcok során ismét tűzvész pusztít Kaposváron. A maradék lakosságnak végleg el kell hagynia a romokban álló várost.
1712. december 1. Herceg Esterházy Pál nádor kismartoni keltezéssel letelepülési engedélyt bocsát ki Kaposvár új lakosai számára.

1715. szeptember 30. Kaposváron tartják meg az újból önállóvá vált Somogy vármegye első tisztújító megyei közgyűlését.
1715 Megalapítják a Nagyboldogasszony Plébániát. Első plébánosa Vörös József Gábor, aki 1738-ig tölti be ezt a tisztséget. A templom szomszédságában felépül a város első elemi iskolája.
1721 Elkészül Kaposvár legrégibb köztéri szobra, a „Gugyuló Jézus”.
1742 Elkészül Nepomuki Szent János szobra.
1748 A főtéren befejeződik a Szentháromságnak szentelt új római katolikus templom építése.
1749 Hivatalosan is Kaposvár lesz Somogy vármegye székhelye.
1766. május 7. Györe István kaposvári esperesplébános megáldja a Fő utcán felállított Szent Rókus-szobrot.
1766 Jobbágylázadás tör ki Kaposváron, amelyet az Esterházy-uradalom hajdúi és a város polgárai fojtanak el.
1770. május 2. Tábornoki karával együtt Kaposvárra látogat a társuralkodó, a későbbi II. József magyar király. A hagyomány szerint ekkor rendeli el, hogy a templom körül levő temetőt közegészségügyi okokból a város két végére telepítsék ki.
1773 A Helytartótanács mérnöki hivatalt állít fel Kaposváron Somogy, Veszprém és Zala vármegyére kiterjedő hatáskörrel.
1784 Megnyílik Pirker József kaposvári patikája, az Arany Oroszlán gyógyszertár.
1788 Megnyílik a nemzeti iskola.
1798. július 4. A Kaposváron tartott vármegyei nagygyűlésen beiktatják méltóságába gróf Széchényi Ferenc somogyi főispánt. Az ünnepségeken a költő Csokonai Vitéz Mihály is jelen van.
1802. április 25. Tűzvész pusztít Kaposváron. Okozója Kertész Juli szolgáló.
1806. november 1. Három grammatikai osztályból álló magánjellegű pedagógium (kisgimnázium) nyílik.
1807. november 19. Megnyílik a Winkler Mihály gödrei plébános által alapított kaposvári aggápolda.
1812. november 5. Csapody Gábor alispán a megyegyűlésen felolvassa a kaposvári gimnázium nyilvánossági jogát tanúsító privilégiumot.
1816 Gróf Festetics Lajos négyezer kötetes könyvadományával megveti a megyei könyvtár alapját.
1828. január Megalakul a Megyei Olvasótársaság.
1832. május 1. A vármegyei közgyűlésen hivatalosan is felavatják a megyeháza új épületét. (Tervezője Török Ferenc.)
1832. november 7. Perger Sándor szombathelyi nyomdász kérelmet intéz Somogy vármegyéhez, miszerint nyomdát szeretne felállítani Kaposváron. A novemberi megyegyűlés Pergert a vármegye nyomdászává fogadja.
1832 Végleg elkészül a kaposvári nemzeti elemi iskola „A haza kis polgárainak”.
1833 A vármegye elhatározza, hogy Sétateret létesít a Kapos szabályozása miatt használhatatlanná vált Gilice malom földjein. Ez lesz Kaposvár első közparkja, a későbbi Jókai liget.
1835. május 26. Gróf Széchenyi István e napon Pesten kelt levelében elfogadja, hogy Kaposváron díszpolgárrá választották.
1835. nyár Befejeződnek a Kapos folyó 1820-ban kezdődött szabályozási munkálatai.
1838 Jogilag is megalakul a ténylegesen már egy évtizede létező Kaposvári Nemzeti Kaszinó.
1846. november 2. Tizenhat ággyal megnyílik Somogy vármegye kaposvári közkórháza.
1846 Kaposváron 3660-an laknak. Ezzel Kaposvár már a megye legnépesebb mezővárosa.
1848. június 15. A nádor, István főherceg rendezett tanáccsal és elsőbíróságú hatósággal ellátott várossá nyilvánítja Kaposvárt, ami a mezővárosokénál szélesebb körű önkormányzati jogokat jelent.
1848. szeptember 22. Jellasics seregének egyik alakulata (335 lovas és mintegy 700 gyalogos) Karl Ritter von Hartlieb altábornagy vezetésével átmenetileg megszállja Kaposvárt.
1849. január 23. Czindery László császári biztos, a megye volt főispánja a Johann Burits vezérőrnagytól kapott kétszázadnyi katonaság támogatásával ellenállás nélkül átveszi a hatalmat Kaposváron.
1849. május 1. Népfelkelőivel bevonul a városba Noszlopy Gáspár kormánybiztos.
1849. július 31. Johann Burits császári altábornagy másfél ezer lovasa és kétezer gyalogosa (tizenegy ágyúval) bevonul Kaposvárra.
1851. október 19. Kaposvárt megfosztják rendezett tanácsú státusától.
1852. június 28–29. Kaposvárra látogat a magyarországi körutazáson levő I. Ferenc József császár.
1857 Donner János grazi származású serfőzőmester építkezni kezd a Kapos déli partján.
1859. december 27. Átszervezik a Habsburg Birodalom gyalogezredeit. Az 1744-ben Milánóban alakult 44. számú ezred kiegészítő kerülete ezután egész Somogy vármegye, valamint Tolna vármegye 2/5-öd része lesz; a III. zászlóalj adja Kaposvár helyőrségét.
1861. március 17. A kaposvári Esterházy-uradalom úrbéri örök szerződést köt volt jobbágyaival.
1864. június 7. Megkezdi működését a kaposvári székhelyű Somogy Megyei Takarékpénztár.
1864. október 5. A főtéren felavatják a gimnázium új, egyemeletes épületét.
1864 Felépül a zsinagóga.
1866. március 6. Somogy címmel vegyes tartalmú hetilap indul Kaposváron.
1869. március 18–19. Az emigrációban élő Kossuth Lajost választják meg a kaposvári kerület országgyűlési képviselőjévé.
1869. ősz Államosítják és hatosztályossá fejlesztik az addig négyosztályos, római katolikus jellegű alapítványi gimnáziumot.
1869 Kaposvár polgári népességének száma 6649 (a források újabb értelmezése szerint 6682) fő.
1871 Megnyílik a város első kisdedóvodája. A Kovachich Őszinte kaposvári ügyvéd kezdeményezésére alapított intézményt Tar Csatár volt színész és felesége vezeti.
1872. augusztus 14. Átadják a forgalomnak a duna–drávai vasútvonal Zákány és Dombóvár közötti, Kaposváron is átvezető szakaszát.
1873. január Kaposvárt rendezett tanácsú várossá nyilvánítják.
1873. február 12. Megválasztják a város első tisztikarát. Polgármester: Bárány Gusztáv.
1878. január 10. Németh Ignác ügyvédet választják meg polgármesterré. (Két szakaszban, utoljára 1895 végéig tölti be ezt a tisztséget.)
1878. március 28. Kaposváron vendégszerepel Blaha Lujza színésznő.
1881. február 6. Bereczk Sándort városi mérnöknek választják meg Kaposváron. (43 éven át, 1924 augusztusáig szolgálja a várost.)
1881. február 9. Körmendy Sándor esperes elnökletével alakuló gyűlést tart a városházán a kaposvári református gyülekezet.
1882. november 20. A Fő utcában megnyílik a községi polgári leányiskola.
1884. június 29. – július 1. Kaposvárra látogat Tisza Kálmán miniszterelnök, a dunántúli református egyházkerület világi főgondnoka, hogy részt vegyen az egyházkerület közgyűlésén.
1886. szeptember 8. Kovács Zsigmond veszprémi püspök felszenteli az újjáépített római katolikus templomot.
1888. február 16. Az ipartestület megnyitja a kaposvári iparostanonc-iskolát.
1888. augusztus 18. Somogyi Károly színtársulatának díszelőadásával felavatják a Sétatéren épült új arénát (nyári színkört).

1889. augusztus 4. Kaposvár díszpolgárává választják Kossuth Lajost.
1889. augusztus 18. Felszentelik a Honvéd és a Petőfi utca sarkán épült református templomot.
1890. június 1. Megindul a gyorsvonatok forgalma a zákány–dombóvári vasútvonalon.
1890. június 14. A Magyar Általános Hitelbank bérbe veszi a herceg Esterházy-hitbizomány kaposvári uradalmát.
1890. október 27. Alakuló közgyűlést tart a Magyar Általános Hitelbank által alapított Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR). A Hitelbank a MIR-re ruházza át a kaposvári hitbizományra kötött haszonbérleti szerződést.
1893. december 27. Először ad áramot Kaposváron a Siemens cég „kisebb villanyfejlesztő telepe”: bevezetik a villanyvilágítást.
1894. szeptember 17. Termelni kezd a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság cukorgyára, elindul az első kaposvári cukorkampány.
1895. december 30. Németh István ügyvédet választják meg polgármesterré. (1911-ig tölti be ezt a tisztséget.)
1896. július Megnyílik a kaposvár–fonyódi vasútvonal.
1896 A város megvásárolja a herceg Esterházy család tulajdonában levő Meggyes-telket.
1897. szeptember 10. A Meggyes utcában megnyitják a MÁV-nevelőintézetet.
1897. október 6.A Sétatér utcában megnyílik az államilag segélyezett siketnéma-intézet.
1898. szeptember 8. Az Esterházy utcában megnyílik az állami főgimnázium új, kétemeletes épülete.
1898. november 5. Átadják a forgalomnak a vasútállomás mellett épült donneri közúti felüljárót.
1900. ősz Elkészül az új vasúti indóház.
1901. augusztus A főtéren megnyílik az Erzsébet Szálló.
1901. november A főgimnáziummal szemben felépül az Osztrák–Magyar Bank székháza.
1902. szeptember 30. A Meggyes utcában átadják a siketnéma-intézet új épületét.
1903. május 10–24. A Szabad Lyceum Egyesület az új siketnéma-intézetben megrendezi az első kaposvári képzőművészeti kiállítást.
1903. szeptember 27. A Korona Szálló nagytermében megtartja alakuló közgyűlését a Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete.

1904. március 15. Ünnepélyesen megnyitják az új városházát.
1904. április 28. Somogyi Hírlap címmel megindul a megye első napilapja.
1904. május 15. A Somogy Vármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság alakuló közgyűlést tart a városháza dísztermében.
1905. augusztus 27. Országos visszhangot kiváltó iparművészeti kiállítás nyílik a vármegyeházán.
1906. július A Betnár és Tokajy cégből megalakul a Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár Részvénytársaság.
1906. november 20. A Deseda völgyében üzembe helyezik a város első vízműtelepét.
1908. január 26. Antal Gábor püspök felszenteli az új református templomot.
1908. február 15. A kiküldött bizottság véglegesen átveszi az építőktől az elkészült Igazságügyi Palotát.
1908. február 23. Fehér Mór bútorkereskedő egykori Fő utcai üzletében megnyílik Kaposvár első állandó mozija, az Elite Mozgóképszínház.
1908. július 23. Rippl-Rónai József festőművész és neje villát vásárol a Róma-hegyen.
1909. január 31. A vármegyeházán megalakul a Somogy Megyei Múzeum Egyesület.
1909. november 7. Ady Endre felolvasóestet tart a Korona Szálló nagytermében.
1909 Létrejön Gyenes Izsó zenetanár kaposvári zeneiskolája.
1910 Kaposvár népességének száma 24 124 fő.
1911. augusztus 31. A Fő utcában megnyitják a Turul (a későbbi Dorottya) Szállót.
1911. szeptember 2. Megnyílik az új kaposvári kőszínház.
1911. szeptember 3. A főtéren leleplezik Kopits János kaposvári születésű budapesti művész Kossuth-szobrát. A Széchenyi teret ez alkalomból Kossuth Lajosról nevezik el; Széchenyi nevét a korábbi János tér kapja.
1911. szeptember 5. A Kaposvári Kereskedők Egyesülete felső kereskedelmi iskolát nyit az Esterházy utcában.
1911. december 6. Kovács-Sebestény Gyulát választják meg polgármesterré. (1917-ig tölti be ezt a tisztséget.)
1911. december 31. Átadják a Kaposvári Nemzeti Kaszinó székházát az Esterházy (a későbbi Bajcsy-Zsilinszky) utcában.
1912. április 28. Alakuló közgyűlést tart a Kaposvári Szépítő Egyesület.
1912. november 5. Rédey Gyula veszprémi nagyprépost felszenteli a főgimnázium új kápolnáját, a Szent Imre-templomot.
1913. ősz A Fő és Irányi Dániel utca sarkán felépül a Somogy Megyei Takarékpénztár székháza, az ún. Anker-ház.
1914. augusztus 3. A 44. gyalogezred III. zászlóalja, valamint a többi zászlóalj kiegészítésére szolgáló legénység Kaposvárról a szerb harctérre indul.
1916 A cukorgyár szomszédságában felépül a MIR gőzmalma.
1918. szeptember 8. A főgimnázium egyik épületében megnyílik a Kaposvári Egyesületi Leány-középiskola (a Munkácsy Mihály Gimnázium elődje).
1918. november 1. A Turul Szállóban megalakul a Nemzeti Tanács Kaposvári Bizottsága.
1918 vége A 44-esek több ezer katonája szerel le Kaposváron. Ezzel 174 évi fennállás után megszűnik a „rosseb”-bakák ezrede.
1919. március 3. Hamburger Jenő és Jászberényi András miniszteri megbízott jelenlétében kisajátítják a Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság (MIR) 44 ezer holdas bérletét; Kaposváron megalakul az első magyarországi mezőgazdasági szövetkezet. „Őrizet alá veszik” a cukorgyárat, és a MIR-gőzmalmot is szocializálják.
1919. március 10. Háromtagú szociáldemokrata direktórium veszi át a megye és a város irányítását.
1919. április 9. Karhatalmi és harci feladatok ellátására Kaposváron létrehozzák a főparancsnoka után Latinca-századnak is nevezett 250 fős terrorszázadot.
1919. június 22. A Tanácsköztársaság politikájával elégedetlen építő- és földmunkások gyűlést tartanak a Honvéd laktanyában levő Munkásotthonban. A karhatalom és a katonaság fegyveresen fojtja el a megmozdulást.
1919. szeptember 17. Fehérterrorista tisztek elhurcolják a törvényszéki fogházból, és a város melletti Nádasdi-erdőben kivégzik a fogva tartott kommunistákat, köztük Latinca Sándor volt kormányzótanácsi biztost, Szalma István volt tanácselnököt és Tóth Lajost, a megyei direktórium volt tagját.
1921. június 4. Kormányzóként először látogat Kaposvárra Horthy Miklós.
1922. február 1. A képviselő-testület Vétek Györgyöt választja meg a város polgármesterévé. (1945-ig tölti be ezt a tisztséget.)
1923. augusztus 15. A cukorgyár munkásai a Pécsi utcai iskola tanárainak közreműködésével megalapítják a Kaposvári Rákóczi Sport Clubot.
1924. június 20. A királyi törvényszék dísztermében alakuló közgyűlést tart a Kaposvári Ügyvédi Kamara.
1925. február 7. A Turul Szálló nagytermében rendezett iparosbálon először lép fel az újonnan alakult Kaposvári Iparos Dalárda. (Ettől számítják a Vikár kórus működését.)
1925. december 20. Az Esterházy utcában ünnepélyesen felavatják az Egyesületi Leánygimnázium új épületét.
1927. március 31. Üzembe helyezik a 35/15 kV-os transzformátorállomást; a városban megindul a távvezetéken érkező villamos energia szolgáltatása. Kaposvárt ekkor látják el először váltóárammal, amelyet a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság máza–szászvári telepéről vásárolnak.
1927. június 19. Felszentelik a Jézus szíve templomot.
1927. november 20. Felavatják a Berzsenyi Dániel Polgári Fiúiskola új épületét.

1928. június 29. Felavatják a Honvéd (későbbi nevén Horthy, Szabadság, majd Berzsenyi) parkot.
1928. szeptember 6. Az Erzsébet úton megnyílik a Városi mozi.
1929. június 23. Kapi Béla püspök felavatja a városi park mellett épült evangélikus templomot és lelkészlakot.
1929 A többi rendezett tanácsú várossal együtt „megyei várossá” nyilvánítják Kaposvárt. (A városi tanács megszűnik, a polgármester befolyása erősödik; a legfőbb testületi szerv a képviselő-testület közgyűlése.)
1930. április 15. Megindul a polgári légi forgalom az előző évben felavatott taszári repülőtéren.
1931. október 26. Átadják a megyei kórház szülészeti és nőgyógyászati pavilonját.
1932. szeptember 4. A Színház park sarkán leleplezik a 44-es gyalogezred emlékművét, Jálics Ernő szobrászművész alkotását.
1934. május 6. A vármegyeháza hátsó épületének második emeletén (a levéltár későbbi helyén) ünnepélyesen megnyitják a megyei múzeum első állandó kiállítását.
1936. augusztus 9. A kaposvári születésű Csik Ferenc megnyeri a 100 méteres gyorsúszás döntőjét a berlini olimpián.
1938. január 1. Graumann Viktor pécsi hentes megvásárolja a Berzsenyi utcában levő volt Gruber-féle húsárugyárat.
1938. június 12. A jubileumi Szent István-évben tett országjáró körútja során Kaposvárra érkezik a Szent Jobbot szállító ún. Aranyvonat. Ünnepélyes fogadtatásán mintegy 25 ezren vesznek részt.
1939. október 8. A Horthy parkban leleplezik Németh István egykori polgármester szobrát, Ispánki József alkotását.
1942. december 10. Kihirdetik az 1942. évi XXIII. törvénycikket Szombathely és Kaposvár megyei városok törvényhatósági jogú várossá való alakításáról. (Az új közigazgatási besorolás csak 1945. szeptember 1-jén lép hatályba.)
1943. január 12. Az urivi szovjet áttörés feltartóztatására a kaposvári 10. könnyű hadosztály egyes alakulatait is harcba vetik.
1944. március 19. Délben német csapatok vonulnak be Kaposvárra, s a Gestapo magyarországi 7. számú különítménye is a városba érkezik.
1944. június 30. Amerikai B–24-es repülőgépek tizennyolc bombát dobnak le a vasútállomás és a Sétatér környékére, tizenöt ember halálát okozva.
1944. július 4–5. Lengyelországba és Németországba deportálják a kaposvári zsidóságot.
1944. december 2. Az 57. szovjet hadsereg 6. gárdalövészhadtestének Petruhin ezredes parancsnoksága alatt álló 10. gárdahadosztálya elfoglalja Kaposvárt.
1945. január 19. A megyeházán megalakul Somogy vármegye és Kaposvár város Nemzeti Bizottsága.
1945. február 12. A kaposvári 10. gyaloghadosztály Budapestet védő megmaradt alakulatai szovjet fogságba esnek.
1945. augusztus 20. Az e naptól Szabadság parknak nevezett korábbi Horthy parkban leleplezik a szovjet hősi emlékművet.
1945. október 12. A kaposvári közkórházban átadják Magyarország első vidéki önálló ortopédosztályát.
1945. november 4. A nemzetgyűlési választásokon Kaposváron is abszolút többséget szerez a Független Kisgazdapárt (57,98%).
1945. december Megalakul Kaposvár város törvényhatósági bizottsága.
1947. március 6–7. A Kapos áradása miatt víz alá kerül a Cseri városrész, a Donnerváros és a Berzsenyi utca egy része.
1947. augusztus 31. Az országgyűlési választások során a Demokrata Néppárt abszolút többséget szerez Kaposváron (52,75%).
1948. március 25. A Mezőgazdasági Ipar Részvénytársaság többi üzemével együtt a cukorgyárat, a nagymalmot és a Helios konzervgyárat is államosítják.
1948. május 22. Megalakul a Magyar Dolgozók Pártja városi szervezete.
1948. május 30. A megyeháza nagytermében megtartják a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülési konferenciáját.
1950. január 1. Kaposszentjakab községet Kaposvárhoz csatolják.
1950. szeptember 1. A Táncsics Mihály Gimnáziummal közös igazgatás alatt pedagógiai gimnázium (tanítóképző) létesül.
1950. október 22. Megalakul a Kaposvári Városi Tanács.
1951. február 25. Somogyi Néplapra változik a címe a Magyar Dolgozók Pártja addig Somogyi Napló néven kiadott megyei napilapjának.
1951. október 24. Megkezdődik a termelés a még épülő Kaposvári Textilművekben.
1952. augusztus 17. A Dózsa György utcában felavatják az ország második megyei könyvtárát.
1954. október 3. Felavatják Petőfi Sándor bronzszobrát, Ispánki József szobrászművész alkotását.
1955. október 15. Megnyílik a Csiky Gergely Színház, a város állandó színháza.

1956. október 19. A Vörös Csillag moziban vitát rendeznek Márkus István Somogyi összegezés című agrárszociográfiai tanulmányáról.
1956. október 26. A Zrínyi Miklós Kör közreműködésével többezres tüntetést tartanak Kaposváron, amely hitet tesz a budapesti forradalom mellett.
1956. október 29. A Pártoktatók házában tartott gyűlésen átalakul, kibővül és a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács nevet veszi fel a Somogy Megyei Nemzeti Tanács.
1956. október 30. A megyei pártbizottság elé vonuló tüntetők lemondatják a pártbizottság és a helyi Államvédelmi Hatóság vezetőit, akiket a megyei börtönbe kísérnek. Este a megyei tanács épülete előtt tartott gyűlés során a megyei forradalmi tanácsból is eltávolítják a bukott rendszer képviselőit.
1956. november 4. Reggel a Taszárt már korábban elfoglaló szovjet páncélosszázad benyomul Kaposvárra. A szovjet intervenciónak a megyei pártbizottság épületénél három nemzetőr és három járókelő esik áldozatul.
1959. október 10. Kaposváron megnyílik a Siketnémák Dunántúli Központi Óvodája.
1959. október 24. Megnyitják a 67. számú fő közlekedési út kaposvár–balatonlellei szakaszát.
1960. június 8. A Kaposvári Városi Tanács jóváhagyja a végrehajtó bizottság határozatát, hogy Kaposvár testvérvárosi kapcsolatot létesítsen egy szovjet várossal. A választás Kalinyinra, az egykori Tverre esik.
1960 Kaposvár népességének száma 43 428 fő.
1961. november Megkezdődik az oktatás a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. (Igazgatója Guba Sándor.)
1962. szeptember 3. Megnyílik a Kaposvári Általános Gépipari Technikum.
1962 A 120/35/20 kV-os kaposvári alállomás üzembe helyezése után megszüntetik a Máza, Dombóvár és Kaposvár között 1927 óta üzemelő 35 kV-os hálózatot és a régi 35 kV-os állomást.
1963. január 10. Határozat jelenik meg arról, hogy lakótelepet kell építeni az északnyugati városrészben. Ezzel először születik döntés összefüggő lakótelep kialakításáról Kaposváron.
1963. december 11. A Kossuth Lajos utcában befejeződik a Munkácsy Mihály Gimnázium új épületének szakaszosan folyó átadása.
1964. augusztus 20. Felavatják az új megyei könyvtárat.
1964. szeptember 18. A Laktanya utcában megnyílik az új fedett vásárcsarnok.
1967. január 1. A Budapesti Világítástechnikai Gyár és a Transzvill gyáregységeinek összevonásával létrejön a Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) 11. Számú Kaposvári Villamossági Gyára.
1967. március 15. Kaposvárra látogat Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára.
1967. április 3. Megnyílik az I. Kaposvári Tavaszi Tárlat. Először adják át a városi tanács által alapított Vaszary János-díjat.
1967. április 30. Megnyílik az új strand- és termálfürdő.
1967. október 31. A Kossuth téren ünnepélyesen átadják az újjáépített Kapos Szállót.
1967. november 5. Felavatják az új autóbusz-pályaudvart.
1969. január 1. Több vállalat összevonásával létrejön a Kaposvári Húskombinát.
1970. július 1. Kaposfüred és Toponár községeket egyesítik Kaposvár várossal.
1971. március 16. Kormányhatározat hagyja jóvá az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót, melynek értelmében Kaposvárt „felsőfokú központi szerepkörrel rendelkező” várossá nyilvánítják.
1971. szeptember 6. Megnyílik az első felsőoktatási tanév a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán.
1971. október 17. A Csiky Gergely Színház bemutatja Csehov Sirály című darabját. (Rendezője Zsámbéki Gábor. A negyven előadás országos visszhangot vált ki.)
1973. április 15. Töröcske községet egyesítik Kaposvár várossal.
1973. november 9. Felavatják Kaposvár három parkerdejét: a Tókajit, a Gombás–Desedait és a Gyertyános-völgyit.
1973 A Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat átadja a 330 lakásos Sávházat.
1973 vége Befejeződik a Töröcskei-tó kialakítása.
1974. november 6. Megnyílik a Zselic Áruház.

1974. december 2. Felavatják a Somogy Áruházat.
1975. augusztus 30. A Kaposvári Rákóczi labdarúgócsapata első élvonalbeli mérkőzésén huszonkétezer néző előtt 2 : 0 arányban nyer a Vasas ellen.
1975. szeptember 6. A Csiky Gergely Színházban rendezett tanévnyitó keretében ünnepélyesen főiskolává avatják a Kaposvári Felsőfokú Tanítóképző Intézetet.
1976. nyár Befejeződik a desedai tározó feltöltése.
1978. augusztus 20. A helyreállított Róma villában megnyílik a Rippl-Rónai József Emlékmúzeum.
1979. november 26. A városi tanács nagytermében megalakul a Kaposvári Városszépítő Egyesület.
1979. december 1. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felavatja a Kaposvári Húskombinát új sonkakonzervüzemét.
1980 Kaposvár állandó népességének száma 70 672 fő.
1981. december 4. A Csiky Gergely Színház bemutatja Peter Weiss Marat halála című darabját. (Rendező: Ács János.)
1983. április 29. Felavatják az új Városi Sportcsarnokot.
1985. január 30. Papp János általános tanácselnök-helyettest választják meg a Kaposvári Városi Tanács elnökévé. (1990-ig tölti be ezt a tisztséget.)
1986. szeptember 1. E naptól a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karaként működik tovább.
1987. október 16. A Csokonai fogadóban ünnepséget tartanak abból az alkalomból, hogy elkészült a sétálóutca.
1988. március 24. Felavatják a megyei kórház új sebészeti épülettömbjét.
1988. november 18. Megalakul a Magyar Demokrata Fórum Kaposvári Szervezete.
1989. március 15. Somogyország címmel független megyei hetilap indul. Este a Fidesz és az MDF helyi szervezete a hivatalos ünnepségtől független fáklyás felvonulást rendez Kaposváron.
1989. április 18. Testvérvárosi szerződést írnak alá Kaposváron a somogyi megyeszékhely és az angliai Bath között.
1989. június 15. Emléktáblát lepleznek le Nagy Imre mártír miniszterelnök Fő utcai szülőházának falán.
1990. január eleje A városi művelődési házban megkezdi rendszeres adásait a Kapos Televízió.
1990. február 16. Testvérvárosi kapcsolat létesül Kaposvár és a németországi Glinde között.
1990. március 25. Az országgyűlési választáson a szabad demokraták kapják a legtöbb szavazatot Kaposváron. (SZDSZ: 21,67%, MSZP: 20,50%, MDF: 18,50%, FKGP: 9,57%, Fidesz: 9,43%.)
1990. április 8. Az országgyűlési választások második fordulójában a függetlenként induló Király Béla tábornok-történész szerzi meg a kaposvári 1. számú választókerület mandátumát. A Kaposvár központú 2. számú választókerületben a Független Kisgazdapárt jelöltjét, Tarján Lászlónét választják meg képviselőnek.
1990. május 12. Testvérvárosi kapcsolat létesül Kaposvár és az észak-olaszországi Schio között.
1990. június 3. Csíkszeredában aláírják a hargitai város és Kaposvár közti testvérvárosi szerződést.
1990. október 28. Alakuló ülést tart Kaposvár megválasztott képviselő-testülete. Szabados Pétert, a Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatóját, az MDF megyei és városi elnökét választják meg polgármesterré. (1994-ig tölti be ezt a tisztséget.)
1990. október 31. Bejegyzik a cukorgyár jogutódjaként létrejött Kaposcukor Részvénytársaságot. A vállalat új résztulajdonosa az Agrana nevű osztrák konszern.
1990. november 5. A Töröcskei út mellett üzembe helyezik a csorda-hegyi ivóvíztároló medencét.
1990. december 1. Kaposvárt ismét megyei jogú várossá nyilvánítják.
1991. szeptember 2. Megnyílik a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium első tanéve.
1991 Partnervárosi kapcsolat létesül Kaposvár és az ausztriai Villach között.
1992. január 23. A rendszerváltozás után először tartják e napon a város napját, amely arra emlékeztet, hogy Kaposvárt 1873-ban rendezett tanácsú várossá nyilvánították.
1992. március 15. A Csiky Gergely Színházban tartott gálaesttel megnyílik az első Kaposvári Tavaszi Fesztivál – Somogyi Tavasz rendezvénysorozata.
1992. április 15–18. Először rendezik meg a Kaposvári Nemzetközi Tavaszi Vásárt.
1992. április 19. A Kaposvári Somogy SC férfi-röplabdacsapata a Szegedi Papiron SC-t legyőzve először nyeri meg a magyar bajnokságot.
1992. augusztus 31. Felavatják a Táncsics Mihály Gimnázium új tornacsarnokát és auláját.
1992. szeptember 2. Kaposváron először nyílik meg az Alpoktól az Adriáig Nemzetközi Kiállítás és Vásár.
1992. szeptember 8. A Szent Imre utcában megnyílik a Seffer–Renner Magánklinika, a Dunántúl első magánklinikája.
1992. szeptember Református általános iskola kezdi meg működését a református gyülekezeti házban.
1992. december 7. A Vak Bottyán utcában megnyílik a Liget Időskorúak Otthona.
1993. május 30. II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű apostoli levelével megalapítja a Kaposvári Egyházmegyét.

1993. június 4. Átadják a Zaranyi út és a Deseda tó között épített 4 km hosszú kerékpárutat.
1993. augusztus 29. Borhi Zsombor, a Kaposvári Vízügyi SC kajakozója Ábrahám Attilával együtt megnyeri a kajak kettesek tízezer méteres számát a koppenhágai világbajnokságon, s ezzel megszerzi Somogy megye első felnőtt világbajnoki aranyérmét.
1994. február 1. Megkezdi működését a Kaposvári Vízművek Kft.
1994. szeptember 1. Piero Pini megvásárolja a Kaposvári Húskombinátot. A vállalat olasz tulajdonba kerül, és Pini-Hungary Kft. – 2000 elejétől Kométa 99 Kft. – néven működik tovább.
1994. szeptember 4. Az egykori munkásőrbázison felavatják a Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola új épületét.
1994. december 9. Ünnepélyesen átadják a 67. számú főútnak a Berzsenyi utcát érintő korszerűsített, négysávos szakaszát.
1994. december 11. A Fidesz, a KDNP és a Független Kisgazdapárt jelöltjét, Szita Károlyt választják meg polgármesterré.
1995. június 21. Szita Károly polgármester bejelenti, hogy a városi önkormányzat segély helyett munkát kínáló programot indít a munkanélkülieknek.
1995. augusztus 22. Megalakul Kaposfüred és Toponár településrészi önkormányzata.
1995. december 1. Kaposváron létrejön a 64. logisztikai ezred.
1995. december 2. Aláírják a horvátországi Kapronca és Kaposvár közti testvérvárosi együttműködésről szóló megállapodást.
1995. december 9. A boszniai békefenntartásban részt vevő első amerikai IFOR-csapatok megérkeznek Taszárra és Kaposvárra.
1996. január 22. Az Anker-házban megnyílik a Vaszary Képtár.
1996. április 2. Megalakul Töröcske részönkormányzata.
1996. nyár A Műszertechnika Rt. és a Coats Hungary Kft. mint konzorcium megvásárolja a kaposvári Fonodát, amely Kaposfil néven működik tovább.
1996. november 21. Megnyílik a Kontrássy utcában berendezett Somogyi Sportmúzeum.
1997. január 1. A Videoton Holding 97 százalékos részesedést szerez az MBKE Kft. kaposvári üzemében.
1997. szeptember 26. A Berzsenyi utca nyugati oldalán megnyílik a McDonald’s gyorsétterem.
1997. október 25. A város keleti részén felavatják a Purina Hungária Rt. takarmánygyártó üzemét.
1998. június 4. A városi ivóvízhálózat rekonstrukciójának utolsó állomásaként a fácánosi IV. számú telepen jelképesen az egész rendszert átadják a kaposváriaknak.
1998. július 20. Áder János, az Országgyűlés elnöke átadja a Tesco Global Részvénytársaság kaposvári áruházát.
1998. október 9. Átadják a flamand kormány támogatásával épült Somogy–Flandria Inkubátorházat, amely kezdő kis- és középvállalkozásoknak biztosít fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyen.
2000. január 1. A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet és a veszprémi Műszaki Kémiai Kutató Intézet integrációjával létrejön a Kaposvári Egyetem.
2000. augusztus 20. Felavatják a Teleki és a Noszlopy Gáspár utca között kialakított Városház utcát.
2000. szeptember 24. Lebontják a szovjet hősi emlékművet a Berzsenyi parkban.
2000. október 4. Megnyílik az OBI Barkácsáruház.
2000. ősz Megalakul a Tüskevár Roxínház.
2000. december 7. Megnyílik a Kaposvár Plaza, a tizenháromezer négyzetméteres, ötven üzletnek helyet adó szórakoztató- és bevásárlóközpont.
2000. december 15. Pokorni Zoltán oktatási miniszter felavatja a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karához tartozó Takarmányozástani Intézet és Kutatóbázis új épületét.
2001. május 24. A Klíma-Vill Purina Kaposvári KK férfi-kosárlabdacsapata az Atomerőmű SE együttesét legyőzve először nyeri meg a magyar bajnokságot.
2001. május 25. Először nyílik meg a Festők Városa Hangulatfesztivál.
2001. augusztus 19. Felavatják a kaposszentjakabi bencés apátság felújított műemlékegyüttesét.
2001. augusztus 20. A Kecel-hegyen felavatják a millenniumi apostoli kettős keresztet.
2001. augusztus 24. Átadják a Megyei és Városi Könyvtár felújított és kibővített épületét.
2001. december 21. Átadják a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetét.
2002. június 27. Az Észak-amerikai Járműipari (NABI) Rt. megnyitja új kaposvári gyárát. Az autóbusztesteket gyártó üzem telepítésével betelik a Keleti Ipari Park.
2002. augusztus 20. Felavatják az egykori Szokola-berek területén kialakított öthektáros Millenniumi parkot, a Városligetet.
2002. december 7. Márkus Mihály, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a Béla király utcában felszenteli a Csertán Márton Otthont.
2003. április 22. Településrészi önkormányzat alakul Kaposszentjakabon.
2003. augusztus 31. Orbán Viktor volt miniszterelnök felavatja a Kisgáti városrészben épült középiskolai kollégiumot.
2003. szeptember 26. Átadják a Kecel-hegyen épült lakóparkot.
2003. október 3. Átadják az átalakított Kossuth teret.
2003. október 17. Kaposvár megkapja a Virágos Magyarországért országos környezetszépítő verseny első díját.
2003. november 14. Átadják a 61. számú főút Kaposvárt északról elkerülő, közel húsz kilométeres szakaszát.
2004. január 1. A Vaszary Képtár, a Vaszary Emlékház és a Szentjakabi Bencés Apátság Romkert integrációjával létrejön a Művészetek Kincsesháza.
2004. július 19. Kormányrendelet létrehozza a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karát és Művészeti Főiskolai Karát. (Ezzel négykarúvá válik az egyetem.)
2004. augusztus 7. Felavatják a felújított Rákóczi Stadiont.
2005. április 2. Megnyílik a jégcsarnok.
2005. július 2–9. Először rendezik meg Kaposváron a nemzetközi ifjúsági futballfesztivált.
2005. augusztus 22. Az esőzések miatt kilép medréből a Kapos folyó, és elárasztja a környező utcákat.
2005. december 8. Magyar Bálint oktatási miniszter, valamint Pálinkás József és Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter közösen avatja fel a Kaposvári Egyetem új kollégiumát és könyvtárát.
2006. április 18. Felavatják a Duráczky József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központot.
2006. június 30. Átadják az új élményfürdőt.
2006. október 23. Mádl Ferenc volt köztársasági elnök a Berzsenyi parkban felavatja Gera Katalin szobrászművész A szabadság angyala című 1956-os emlékművét.
2007. június 20. A Cseri úti sportcentrumban felavatják a megye első szabványméretű, villanyvilágítással ellátott műfüves labdarúgópályáját.
2007. november 14. Kaposváron átadják Európa legnagyobb cukorgyári biogázüzemét.
2008. június 1. A REAC elleni kaposvári győzelemmel történetének addigi legjobb eredményét elérve az NB I. hatodik helyén végez a Kaposvári Rákóczi labdarúgócsapata.
2009. április 2. Megnyitják a Corso Kaposvár Bevásárlóközpontot.
2010. február 4. Takáts Gyula egykori lakóházában, a Dr. Kovács-Sebestény Gyula utcában megnyílik a költő emlékmúzeuma.
2010. június 4. A Berzsenyi parkban leleplezik Párkányi Raab Péter szobrászművész Trianon-emlékművét.
2010. augusztus 13–20. Először rendezik meg a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált.
2010. szeptember 24. Befejeződik a Keleti Ipari Park bővítése.
2010. ősz A Guba Sándor utcában megnyílik a Lakics Gépgyártó Kft. új, főként erőművek alkatrészeit előállító gyárüzeme.
2011. július 5. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter felavatja az új Kaposvári Nagypiacot.
2011. augusztus 5. Felavatják az új kaposvári fürdőt.

2011. szeptember 2. Átadják az újjáépített városi kulturális központot.
2011. október Kaposvár lakónépességének száma 66 245 fő.
2011. december 15. A Petőfi utcában átadják a CBA Cent bevásárlóközpontot.
2012. március 9. Átadják a Kaposi Mór Oktató Kórház északi tömbjét.
2012. október 26. Megnyílik a pályázati segítséggel felújított Róma villa.
2012. december 1. A városházán ünnepi várostörténeti konferenciát rendeznek Kaposvár újratelepítésének háromszázadik évfordulója alkalmából.
2013. április 3. Giacomo Pedranzini ügyvezető igazgató és Szita Károly polgármester aláírja a szerződést, amely szerint a városi önkormányzat 38%-os tulajdonrészt vásárol a Kométa húsüzemében.
2013. április 15. A Fino-Kaposvár SE férfi-röplabdacsapata tizenötödször nyeri meg a magyar bajnokságot. A kaposváriak huszadik alkalommal játszanak bajnoki döntőt.
2013. július 12. A Keleti Ipari Parkban átadják az ipari hűtőberendezéseket és hőcserélőket gyártó német érdekeltségű cég, a Cabero Industrial Kft. tízezer négyzetméteres gyártócsarnokát.
2013. július Megkezdődik a Bereczk Sándor egykori városi főmérnökről elnevezett kaposvári út- és járdafelújítási program.
2013. szeptember 12. A Róma-hegyi Rippl-Rónai-villa Andrássy-ebédlőjében megalakul a Kaposvári Települési Értéktár Bizottság.
2013. november 19. Orbán Viktor miniszterelnök felavatja az új cukorgyári silót.
2014. február 28. E nappal a kaposvári önkormányzat maradék, 5,7 milliárd forintos adósságát is átvállalja az állam.
2014. március 26. A Kaposvári Egyetem Diagnosztikai és Onkoradiológiai Intézetében ünnepélyesen átadják az új PET/CT–MR-centrumot.
2014. március 31. Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Szita Károly polgármester és Gelencsér Attila megyei elnök átadja a Kaposi Mór Oktató Kórház tömbösítési programjának utolsó ütemét.
2014. május 28. Átadják a Kapos vésztározóját, és a folyó mederrendezése is befejeződik.
2014. szeptember 10. Áder János köztársasági elnök és Szita Károly polgármester felavatja a Deseda partján létesített Fekete István Látogatóközpontot.
2014. október 1. E naptól igényelhető a Kaposvár Kincse védjegy, amelyet helyi kötődésű és egyúttal kiemelkedő minőségű élelmiszerek kaphatnak meg.
2015. január 1. A Kapos, a Pannon és a Gemenc Volán összeolvadásával megalakul a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt.
2015. január 30. Lázár János miniszter átadja a megyei kormányhivatal földszintjén kialakított új kormányablakot.
2015. március 11. A volt Bartók Béla Úti Általános Iskola helyén átadják a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának új épületét.
2015. április 22. Felavatják az 1. Magyar Cukor Manufaktúra új porcukorgyártó üzemét és napelemparkját.
2015. május 8. Átadják a Deseda-tó környékén kialakított Kalanderdőt. A Sefag tanösvényeket, játszótereket és madármegfigyelőt is épített a tizenhét hektáros területen.
2015. június 9. Átadják a Kaposi Mór Oktató Kórház felújított műtéti tömbjét.
2015. június 27. A Desedán átadják a kerékpárutat és a vízi játszóteret.