{{ selectedCategoryName }} {{ selectedMenuName }}
Vissza a lap tetejére

Csiky Gergely Színház

Rákóczi tér

Az 1911-re elkészült épület

A Rákóczi téren emelkedik a város művelődésében hangsúlyos szerepet játszó Csiky Gergely Színház szecessziós stílusú, műemléki védelem alatt álló épülete.

A 19. század végén a Sétatéren (a mai Jókai ligetben) épült ugyan egy nyári színház, de a helyi sajtó már az 1890-es évektől sürgette egy állandó kőszínház építését. A város vezetői a Búza téren (a mai Rákóczi téren) kijelölték a színház helyét, s 1908-ban meghirdették a nyilvános pályázatot egy vasbeton szerkezetű színház terveinek elkészítésére. Magyar Ede és Stahl József szegedi építészek terveit fogadták el, majd 1910-ben Melocco Péter fővárosi vállalkozót bízták meg a kivitelezéssel.

Az épület külseje, amely lényegesen egyszerűbb, mint a nézőtér, félhengeres oldalrizalitjaival, mozgalmas tömeg- és tetőmegoldásaival a kor kiemelkedő építészeti alkotása. A Nemzeti Színházat (ahogy akkoriban nevezték) eredetileg 1400 ember befogadására tervezték. Később a terveket módosították, így csupán 860 fő a nézőtér befogadóképessége, de ez is elég ahhoz, hogy az ország nagy színházai közé lehessen sorolni. A színház tetőszerkezetének nagyméretű vasbeton-áthidaló megoldását az ilyen szerkezetek közötti megoldások úttörőjeként tartja számon a magyar építészettörténet. A nézőtér díszes ornamentális elemeit, mint legszebb részleteket egy helyi vállalkozó, a Borovitz-féle cementgyár készítette.

Az első világháborúban „betegnyugvó állomás” volt az épületben, azaz a harcok során megsebesült katonáknak adták át az épületet. Az 1950-es években az épületet kibővítették, ami elsősorban a játékteret érintette. Az 1980-as évek elején teljes felújításon esett át, ekkor építették be a ma is használt színpadtechnikai elemek (süllyedők, lámpák) nagy részét, 2013-ban pedig a nézőtér megújítására, a nézőtéri székek cseréjére került sor.

A művészi munka és az önálló társulat

A színjátszásnak már a reformkorban is jelentős szerepe volt az akkori mezőváros életében. Először valószínűleg 1821-ben játszották itt az Özvegy Karnyónét, 1828-ban pedig még a városháza üléstermét is átengedték színielőadások céljára. 1830. augusztus 2-án mutatták be a Hamletet a Korona Szállóban, s ugyanebben az évben a Piac téren (ma Kossuth tér) szabadtéri előadást is tartottak. 1851 és 1895 között többször keresték fel a várost a kor jeles társulatai. 1878. március 28-án maga Blaha Lujza játszotta A falu rossza főszerepét az akkor a megyeházán tartott előadásban. A város műkedvelő együttesének és dalárdájának meghívására többször lépett fel a megyeszékhely alkalmi színpadán Egressy Gábor, Prielle Kornélia, 1866-ban Szigligeti Ede, 1910-ben pedig Jászai Mari. A műkedvelő előadások lelkes szervezője a hajdani színész, Tar Csatár volt. A színház kapuit Strauss Cigánybáró című operettjével nyitották meg. Az eseményre 1911. szeptember 2-án került sor. 1925. január 19-én Bartók Béla önálló hangversenyt adott itt. A színház látványos, mondhatni viharos sikerek helyszíne is volt. 1955-ben kap a város állandó színtársulatot, ekkortól viseli Csiky Gergely nevét is.

A kaposvári Csiky Gergely Színházat évtizedek óta az ország egyik legjobb társulataként tartják számon. Előadásai hazai és külföldi fesztiválokon számtalan díjat nyertek.

A teátrum az 1970-es évek elejétől a magyar színházi élet meghatározó társulata volt. Ez a műhely egyike volt azon kevés színházaknak, amelyek az ötvenes évek közepén világszerte kibontakozó színházi forradalom magyarországi folytatói, eredményeinek adaptálói lettek. A színház sokat tett az új, értő közönség kinevelése érdekében. Több gyermek- és felnőttelőadása is országosan ismertté vált. Számos produkciót közvetített a Magyar Televízió.

Legnagyobb sikereit Babarczy László mintegy harminc évig tartó vezetése alatt érte el. Számos kiváló előadása közül is kiemelkedett a Marat halála. A darabot 1981. december 4-én mutatták be. 1982-ben a BITEF nemzetközi fesztiválon mind a három kiosztható díjat a kaposváriaknak adták át. A darabot több mint százszor játszották, ami vidéki színházak esetében még operetteknél sem gyakori.

A színház jelenlegi igazgatója Rátóti Zoltán, a társulat megújítása, az új színházi műhely kialakítása tovább folytatódik.

A közelmúlt büszkeségei – néhány példa

Az elmúlt négy évadban a színház és a társulat élete, az intézmény városban betöltött szerepe, valamint a színház és a város polgárainak kapcsolata jelentősen változott. A színház kinyitotta kapuit. Számos eseménnyel várja az érdeklődőket: kulisszajárásokkal, nyílt nappal, költészetnapi ünnepséggel, gyereknapi programokkal, évadzáró gálaműsorral és közönségszavazással. Több helyi intézménnyel is hosszabb távú együttműködést kezdeményezett (például a Kaposvári Egyetemmel vagy a Compass Európai Ifjúsági Közösségért Egyesülettel). A szervezés új bérletkonstrukciókkal kedvez régi és új nézőinek: újra elindult a gyerekbérlet, a színház bevezette a Karzat-bérletet, a Kredit-bérletet, a Felolvasó-színházi bérletet, a Cimbora-bérletet, a Stúdióbérletet. Kedvezményekkel és akciókkal segíti a nézők kultúrafogyasztását. A gyerekek és a fiatalok részére drámapedagógia-foglalkozások könnyítik az előadás-feldolgozást. Társművészetek alkotói is megjelennek a színház épületében: kortárs Somogy megyei képzőművészek tárlatait tekinthetik meg az érdeklődők a rendszeres kiállítások alkalmával.

Számos hazai és határon túli vendégjáték mellett színházi fesztiválok megmérettetéseit is vállalja a teátrum: a Pécsi Országos Színházi Találkozótól a Városmajori Szabadtéri Színházi Szemlén és a DESZKA Fesztiválon keresztül a Vidéki Színházak Fesztiváljáig nagy sikert aratott, s díjakat hozott haza. A kaposvári előadásokban a hazai színházi élet nagyjai szerepelnek vendégművészként. Több koprodukcióban létrejövő előadás is készült az utóbbi években – budapesti és vidéki színházakkal együttműködésben. Nemcsak a magyar és a világirodalom klasszikusait és kortárs remekműveit tűzi műsorra a színház évről évre, de több ősbemutatót is tart. Színművészeinket és háttérdolgozóinkat számos díjjal tüntették ki az elmúlt években: többek között Jászai Mari-díjjal, „Kaposvár Városért” díjjal, „Kaposvár Város Szolgálatáért” díjjal, Prima Junior díjjal, Érdemes Művész díjjal.

A társulat ismertebb egykori és jelenlegi tagjai (a teljesség igénye nélkül): Básti Juli, Bezerédi Zoltán, Csákányi Eszter, Helyey László, Jordán Tamás, Koltai Róbert, Kulka János, Lázár Kati, Lukáts Andor, Máté Gábor, Molnár Piroska, Pogány Judit, Znamenák István; Csapó Virág, Gyuricza István, Hunyadkürti György, Kelemen József, Kovács Zsolt, Némedi Árpád, Nyári Szilvia, Sarkadi Kiss János, Takács Kati, Tóth Eleonóra, Varga Zsuzsa.

Elérhetőségek

Csiky Gergely Színház Közhasznú Nonprofit Kft.
7400 Kaposvár, Rákóczi tér
Telefon: +36 (82) 528 450
Fax: +36 (82) 528 461, +36 (82) 320 376
E-mail: titkarsag@csiky.hu
Honlap: www.csiky.hu
Nézőtéri pénztár:+36 (82) 528 458, mely elérhető nagyszínpadi előadás előtt egy órával, stúdió- és gyerekelőadás esetében fél órával kezdés előtt.

Jegyiroda

7400 Kaposvár, Fő utca 7. (Európa park)
Telefon: 82 511-207, 82 511-208
e-mail: jegyiroda@csiky.hu

Jelmezkölcsönzés

kolcsonzes@csiky.hu